Huszonnégy

Paraziták tudománya, Élősködő – Wikipédia

Egy tanulmányunk, amit évekkel ezelőtt kezdtünk el, s valamikor ben fejeztünk be, most jelent meg. Ez számomra mindig nagy öröm, de nem minden esetben érzem úgy, hogy olvasóimat is érdekelné, amivel foglalatoskodom.

Ez a tanulmány viszont a világ egyik legrangosabb tudományos lapjában jelent meg, a Science-ben. Egy francia kísérletes laborral karöltve megmutattuk, hogy a membránba zárt RNS enzimek fenn tudnak maradni a mutánsaik parazitizmusa mellett is.

paraziták tudománya hám hám kenet nagy mennyiségben

Nem oldottuk meg az élet keletkezését. De biztosabbak vagyunk benne, hogy megtörténhetett úgy, ahogy gondoljuk. A bal oldalon a rendszer működése látható. Először apró cseppeket keletkeznek, bennük nem túl sok RNS-el eleinte.

Pár óra alatt felszaporodnak. Egyesekben lesz elég enzim, s így elég fluoroeszcens jel narancsa többiben nem. Ez előbbieket kiválasztjuk, s a tartalmukból lesz a következő generáció. Az enzim reakciók katalizál ebből lesz a jel. A tudományos kutatásoknak van története, akkor is, ha ez már a végleges termékben, a cikkben nem is jelenik meg.

A férgek tudománya

Ennek a vizsgálatnak a története valamikor a es évek közepén kezdődik. A kutatás két vezetője, Szathmáry Eörs és Andrew Griffiths egy konferencián találkozott, ahol Andrew jelezte Eörs felé elnézést, hogy a professzor urakra keresztnevekkel hivatkozok, a biológusok általában tegeződnekhogy szívesen megvalósítaná kísérletben Eörs egy régi elméletét.

paraziták tudománya morgellons parazitálja a bőrt

A stochasztikus korrektornak nevezett elmélet arról szól, hogy két különböző enzim képes egy protosejtben egy paraziták tudománya élet keletkezésekor létező kialakuló együtt élni, akkor is, ha valamelyik gyorsabban másolódik, s akkor is, ha vannak paraziták, amelyeket a sejt másol, de amik nem járulnak hozzá a sejt működéséhez. Már akkor is létezett a mikrofluidiká nak nevezett technika, amivel nagyon apró pikoliter méretű, ahol a piko vízcseppeket lehet előállítani, kezelni, nyomon követni, stb.

Ez így még nem hangzik túl izgalmasnak kivéve a kolloidikusoknak. Viszont ugye a sejtjeink is lényegében vízcseppek, amiben van mindenféle, amitől működünk. Sejtet nem tudunk előállítani. A kísérletekhez pénz is kell. Ekkor kezdődtek el a kísérletek. Vagy inkább az előkészület a kísérletre.

Csendes szörnyetegek - Szexmániások 720p [DOKUMENTUMFILM]

Ami így leírva olyan egyszerűnek tűnik, azt bizony évek munkája volt megvalósítani. Ki kellett választani a megfelelő RNS enzimet RNS enzimet, mert RNS világról van szómeg kellett oldani a másolását, az érzékelését, az általa végrehajtott reakció érzékelését, stb.

A világ egyik legjobb laborjáról van szó paraziták tudománya a területen. Megmutattuk, hogy a kompartmentalizáció és a szelekció szükséges a paraziták kivédésére. Ehhez előbb a kompartmentalizáció nélküli rendszert vizsgáltuk. Egy nagyobb kémcsőben OK, paraziták tudománya a nagyobb az 50 µL-t jelent összeraktuk az RNS enzimet, a másolásához kellő molekulákat és azt, amin az enzim valamilyen változást tud eszközölni.

Parazitológia

Ez amúgy egy másik RNS szál, amit az enzim hasít. Hasítás következtében megváltozik a fluoreszkálása a molekulának. Megvilágítjuk és nézzük milyen színű fény bocsát ki. A kibocsátott fény intenzitása arányos a termék koncentrációjával. Szóval hagyjuk ez az elegyet egy ideig, majd egy kis részét egy friss oldatba átrakjuk. Így a reakció folyamatosan mehet, különben elfogyna a szaporodáshoz szükséges forrás. Az enzimünk nagyon gyorsan eltűnik a populációból.

Ez azért van, mert a másoláskor mutánsok keletkeznek. Ezek általában rövidebbek, s így gyorsabban másolódnak.

paraziták tudománya mely tabletták ölnek meg minden férget

Mivel a következő generációba való bekerülést csak a mennyiség határozza meg, a leggyorsabban másolódó RNS gyakorisága nő. Ez az RNS szál viszont nem enzim, semmi hasznosat nem végez: parazita. Mi történik, ha apró cseppekbe helyezzük az elegyet?

Az enzim kiszorítása lassabb lesz. De megtörténik. A paraziták ezt a rendszert is elözönlik.

paraziták tudománya keneteket szed gonococcusok és Trichomonas miatt

Szelekció híján itt is a leggyorsabban másolódó RNS szál nyer. Viszont, ha csak azokat a cseppeket engedjük a paraziták tudománya generációhoz hozzátenni, amelyekben elég enzim van reakció végbementakkor az enzim túlélhet. A nagy kémcsőben nem lehet szelektálni, mert nincs olyan kisebb valami, amit a többitől elkülöníthetünk: te jó vagy, téged megtartunk. Viszont a cseppek esetében az férgek széles spektrumú gyógyszer cseppeket kiválaszthatjuk a fluoreszkálásuk alapján.

A tanulmány címében szereplő tranziens kifejezés itt jön a képbe. A válogatás után a cseppek tartalmát összeöntjük, s abból veszünk mintát a következő generációhoz. Ez az állandóan sejtes léthez képest egy egyszerűbb rendszer, ami néha szétesik.

Egy ilyen megelőzhette a sejtek kialakulását. A hasznos molekulák szelektív fenntartásához ez is paraziták tudománya. Most megkérdezhetitek, hogy akkor én elméleti biológus paraziták tudománya is csináltam ebben a kutatásban? Egy kutatás — ideális esetben — az elmélet és a kísérlet folytonos egymásra épülése. Az elméleti munkák hipotéziseket gyógyszerek férgek ellen emberben, illetve kiterjeszthetik a kísérletes munkákat olyan paraméterekre, amelyekre azokat nem végezték el.

A paraziták tudománya meg alátámasztja, hogy az elmélet működik. Itt az én feladatom volt, hogy a kísérletes rendszer működését minél jobban közelítő elméleti modellt alkossak ez lényegében egy program, ami követi, hogy melyik molekulából hány darab van. Egyrészről vissza kellett kapni azt az eredményt, amit a kísérlet mutatott. Ez mutatja, hogy a modell jó vagy legalábbis nem tartalmaz túlságosan fontos elhanyagolásokat.

A nagy kémcső eredménye triviálisnak tűnt, s az is. Modellezésben az eredmény régóta ismert. Mégis alig tudtuk reprodukálni.

A kulcs felfedezés az, hogy nem mindegy mikor keletkezik az első mutáns. A mutáció ritka. A mutánsok szaporodása gyors. Ha később keletkezik az első mutáns, akkor kisebb lesz az aránya és lassabban tűnik el az enzim. Fordított esetben pedig gyorsabban. A kezdeti lépések stochaszticitása fontos. Elsőre nem értettük, hogy miért nem találunk sok gyorsan szaporodó mutánst a kompartmentalizált rendszerben. Ott a cseppekben az enzim mellett lassan másolódó paraziták voltak.

Elneveztük őket puha parazitának. A szimulációnkkal rájöttünk, hogy a gyors — kemény — paraziták olyannyira elözönlik a cseppeket, hogy azok nem választódnak be a következő generációba, olyan kevés enzim van bennük. A lassabban másolódó paraziták viszont nem rontják el túlságosan a cseppet, s így túlélnek. Ez amúgy hasonlít arra, hogy a fertőző betegségeknek sem érdemes túl fertőzőnek lenni, csak annyira, továbbadódjanak.

Mindez amúgy ökológiai modellezés. És molekulákról szól.

Ékes példája, hogy nincs olyan, hogy infraindividuális biológia és szupraindividuális ökológia. Ezek címkék, amivel egymást bosszantjuk. Biológia van, ami az élőlények minden szerveződési szintjét vizsgálja. Gyakran ugyan azokkal az eszközökkel távolinak tűnő rendszereket, mint egy molekulákkal teli vízcsepp vagy egy gazda-parazita rendszer.

Hivatkozott irodalom Matsumura, S. Transient compartmentalization of RNA replicators prevents extinction due to parasites. Science :