Kötelező paraziták lisztharmat

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is kötelező paraziták lisztharmat.

Gomba - Parazitizmus növényekben és rovarokban

Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden gazdaegyedben éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit tehát virulensesetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat tehát patogén is lehet.

Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát.

A szőlő három legfontosabb járványt okozó gombabetegsége a lisztharmat, a peronoszpóra és a botritisz. Az ellenük való védekezés a szőlő növényvédelmének gerincét alkotja, bár évjáratonként hol az egyik, hol a másik kórokozó jelent nagyobb kockázatot. Adódik olyan év, hogy egyikük sem jelent veszélyt, máskor akár mindhármuk elsöprő erővel támad.

A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket. Növényi élősködők például a lepkékhiszen lárváik, a hernyókrendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, hanem parazitoidok és ragadozók korlátozzák.

Állati élősködők például a bélférgek és tetvekparazita kettővel rendszerint ezek is hosszan kötődnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködőkapcsolat, mert populációnövekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják.

Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.

Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek.

A lisztharmat primer tünetei

Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a Plasmodiuma galandférgekés a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak.

A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik pl.

Sok póréhagyma paraziták vagy ragadozók csak a lárvaként folytat élősködő életmódot például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsak kötelező paraziták lisztharmat, vagy az állati élősködő selymes döglégymás rovarok viszont csak kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek. Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák[ szerkesztés ] Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű.

Tünetei kezdetben a szárakon, levélnyeleken és leveleken megjelenő sárga foltok. A fertőzés a színén és fonákán is bekövetkezhet. Ahogy a foltok növekednek, az érintett szöveteken konídiumok jönnek létre, és a foltok lisztes bevonatúvá válnak. A fertőzött levelek fokozatosan elsárgulnak és barnává, papírszerűvé válhatnak. A kabakosok termését általában nem fertőzi közvetlenül a lisztharmat.

Elképzelhető, hogy egy növényfaj és a gyökereihez kapcsolódó mikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiség nagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén. Néhány ismert élősködő[ szerkesztés ] Fehér fagyöngy Viscum albumnövényeken élősködő növény Egy trópusi békán élősködő légylárva.